más

See also: Appendix:Variations of "mas"

Asturian

Etymology

From Latin magis.

Adverb

más

  1. more
    Antonym: menos
    Esti pueblu ye más guapu que'l to.This town is nicer than that one.

Eastern Huasteca Nahuatl

Etymology

From Spanish más.

Noun

más

  1. more

Galician

Adjective

más

  1. feminine plural of mao

Hungarian

ed  Table of Correlatives (cf. H. demonstrative adverbs)
questionthisthatsameevery-/allno-relativesomeanyelse
e/i-a/o- ugyanmind(en)-se(m/n)-a- + qu.vala akár
bár
más
whokiőumindenkisenkiakiva bm
whatmiezazu umindensemmiami /
amely
va bm
whichmelyikmindegyik
mind
semelyik
egyik sem
amelyikva bm
howhogy(an)
miként
ígyúgyu umindenhogy
mindenhogyan
sehogy(an)
semmiképpen
(a)mint
ahogy(an)
v
v
a b
a b
m/m
m/m
whatlike
what kind
milyen
miféle
ilyen
efféle
olyan
afféle
u umindenfélesemmilyen
semmiféle
amilyenv
v
a b
a b
m
m/m
whereholittottu umindenhol
mindenütt
seholaholva bm
m
from wh.honnaninnenonnanu umindenhonnansehonnanahonnanva bm
to wherehova
hová
ideodau umindenhova
mindenhová
sehova
sehová
ahova
ahová
v
v
a b
a b
m
m
from
which way
merrőlerrőlarrólu umindenfelőlsemerrőlamerrőlva bm
which waymerre
merrefelé
erre
errefelé
arra
arrafelé
u umindenfelésemerreamerreva bm
whymiértezértazértu umindenértsemmiértamiértva bm
how manyhányennyiannyiu umind
az összes
sehányahányva b
how muchmennyisemennyiamennyiva b
wh. extentmennyireennyireannyirau u(teljesen)semennyireamennyireva b
what sizemekkoraekkoraakkorau u(az egész)semekkoraamekkorava b
what timemikorekkorakkoru umindigsoha/sose(m)
sohase(m)
amikorva bm
how long
how far
meddigeddigaddigu u(végig)*semeddigameddigva b
*: Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (whoever);
is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (no matter what).
né- (some) forms compounds with few words.

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *mu. Cognates include Northern Mansi мо̄т (mōt, other, second, foreign) and Finnish muu.[1][2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmaːʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: más
  • Rhymes: -aːʃ

Adjective

más (comparative másabb, superlative legmásabb)

  1. other, different (in some aspect: -ban/-ben)
    Synonyms: különböző, eltérő, másmilyen, másfajta, másféle, más-más, más és más
    Antonyms: azonos, ugyanaz, egyező, megegyező, egyforma, ugyanolyan

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative más mások
accusative mást másokat
dative másnak másoknak
instrumental mással másokkal
causal-final másért másokért
translative mássá másokká
terminative másig másokig
essive-formal másként másokként
essive-modal
inessive másban másokban
superessive máson másokon
adessive másnál másoknál
illative másba másokba
sublative másra másokra
allative máshoz másokhoz
elative másból másokból
delative másról másokról
ablative mástól másoktól
non-attributive
possessive - singular
másé másoké
non-attributive
possessive - plural
máséi másokéi

or less commonly

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative más másak
accusative másat másakat
dative másnak másaknak
instrumental mással másakkal
causal-final másért másakért
translative mássá másakká
terminative másig másakig
essive-formal másként másakként
essive-modal
inessive másban másakban
superessive máson másakon
adessive másnál másaknál
illative másba másakba
sublative másra másakra
allative máshoz másakhoz
elative másból másakból
delative másról másakról
ablative mástól másaktól
non-attributive
possessive - singular
másé másaké
non-attributive
possessive - plural
máséi másakéi

Pronoun

más

  1. someone else, something else (another person or thing)
  2. (following another pronoun referring to people or things) else
    mindenki máseveryone else
    minden máseverything else
    senki másnobody else
    semmi másnothing else
    valaki mássomeone else
    valami mássomething else
    akárki/bárki másanybody else
    mi más?what else?

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative más mások
accusative mást másokat
dative másnak másoknak
instrumental mással másokkal
causal-final másért másokért
translative mássá másokká
terminative másig másokig
essive-formal másként másokként
essive-modal
inessive másban másokban
superessive máson másokon
adessive másnál másoknál
illative másba másokba
sublative másra másokra
allative máshoz másokhoz
elative másból másokból
delative másról másokról
ablative mástól másoktól
non-attributive
possessive - singular
másé másoké
non-attributive
possessive - plural
máséi másokéi
Possessive forms of más
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. másom másaim
2nd person sing. másod másaid
3rd person sing. mása másai
1st person plural másunk másaink
2nd person plural másotok másaitok
3rd person plural másuk másaik

Derived terms

Compound words with this term at the beginning
Compound words with this term at the end
Expressions

See also

Verbs expressing identity, similarity, or difference

References

  1. Entry #554 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. más in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • más in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Icelandic

Pronunciation

  • IPA(key): /mauːs/
  • Rhymes: -auːs

Noun

más n (genitive singular máss, no plural)

  1. puffing, panting

Declension

Derived terms

Irish

Etymology 1

Univerbation of (if) + is (is); compare Old Irish masu.

Pronunciation

  • (Munster, Connacht) IPA(key): /mˠɑːsˠ/, (before é, ea, í, iad and their emphatic equivalents) /mˠɑːʃ/
  • (Ulster) IPA(key): /mˠaːsˠ/, (before é, ea, í, iad and their emphatic equivalents) /mˠaːʃ/

Conjunction

más

  1. if... is
    Más fíor é sin, tá mé sásta.
    If that’s true, I’m satisfied.
    más é do thoil éif you please
Alternative forms

Etymology 2

From Middle Irish más (bottom, fundament), from Proto-Celtic *mâsto, according to MacBain, related to Ancient Greek μαστός (mastós, breast), from Proto-Indo-European *meh₂d- (to be wet).

Pronunciation

Noun

más m (genitive singular máis, nominative plural mása)

  1. buttock
  2. ham, thigh
Declension
Derived terms

References

  • MacBain, Alexander, Mackay, Eneas (1911) “màs”, in An Etymological Dictionary of the Gaelic Language, Stirling, →ISBN

Mutation

Irish mutation
Radical Lenition Eclipsis
más mhás not applicable
Note: Some of these forms may be hypothetical. Not every possible mutated form of every word actually occurs.

Macanese

Etymology

From Portuguese mais.

Adverb

más

  1. more, -er
    más-a-másmore and more
    si más pricisâif more is needed
    más bômbetter (literally, “more good”)
    más grándi quibigger than (literally, “more big than”)
    Ela tâ assí chistosa na? Certo, iou-sa Marichai dia-a-dia tâ más bunita.
    She still looks so pretty, doesn't she? Of course, my Marichai gets prettier by the day.
  2. (with di) in abundance
    Pa quim têm vagar di más
    For one who has an abundance of time

Usage notes

  • Not to be confused with mas.

References

Portuguese

Pronunciation

 

  • Rhymes: (Brazil) -as, (Portugal, Rio de Janeiro) -aʃ, (Brazil) -ajs, (Rio de Janeiro) -ajʃ
  • Homophones: mas (Brazil), mais (Brazil)
  • Hyphenation: más

Adjective

más f pl

  1. feminine plural of mau

Spanish

Etymology

Inherited from Latin magis, whence also English master.

Pronunciation

  • IPA(key): /ˈmas/ [ˈmas]
  • Audio (Colombia):(file)
  • Rhymes: -as
  • Syllabification: más
  • Homophone: mas

Adverb

más

  1. more; -er (used to make comparisons)
    Teresa es más lista que su hermano.
    Teresa is more clever than her brother.
    Hay más de cien personas aquí.
    There are more than a hundred people here.
    • 1605, Miguel de Cervantes, “Capítulo I”, in El ingenioso hidalgo Don Quijote de la Mancha, Primera parte:
      Una olla de algo más vaca que carnero, salpicón las más noches, duelos y quebrantos los sábados, lantejas los viernes, algún palomino de añadidura los domingos, consumían las tres partes de su hacienda
      A pot of stew of rather more beef than mutton, a salad on most nights, scraps on Saturdays, lentils on Fridays, and a pigeon or so extra on Sundays, made away with three-quarters of his income.
  2. (with definite article) most; -est (used to make superlatives)
    Teresa es la más inteligente de la clase.
    Teresa is the most intelligent in her class.
    la cosa más grande
    the biggest thing
  3. furthermore
  4. in addition
  5. else
    algo mássomething/anything else
    nadie másnobody else
  6. used with qué to express emphasis
    ¡Qué paisaje más hermoso!
    What a pretty landscape!
    ¡Qué niño más tonto!
    What a silly boy!

Usage notes

Antonyms

  • (antonym(s) of more, most): menos

Derived terms

Determiner

más (plural más)

  1. more, any more
  2. most

Antonyms

Conjunction

más

  1. (mathematics) plus
    uno más uno es igual a dos
    one plus one is equal to two

Derived terms

Descendants

  • Tagalog: mas (more than)

Further reading

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.