szín

• IPA^(key): [ˈsiːn]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: szín
• Rhymes: -iːn

Of unknown origin.[1]

szín (plural színek)

1. color (spectral quality of visible light)

   Hyponyms: színárnyalat, árnyalat

   • 1907, Imre Kner, Ede Faltusz, chapter I, in A színekről és a színes nyomtatásról‎:

     A szivárványban azonban a következő színeket látjuk: piros, narancs, sárga, zöld, kék, viola.

     But in a rainbow, we see the following colors: red, orange, yellow, green, blue, violet.

2. complexion (color or appearance of the skin on the face)

   Synonym: arcszín

   • 1904, Laura Lengyel Dániel, chapter IX, in A boldogság útja‎:

     No, maga jó színben van, látszik, hogy vidéken töltött két hónapot.

     Well, you have a healthy complexion, one could tell you have spent two months in the country.

3. (figurative) light (point of view or aspect from which something is regarded)

   Synonym: megvilágítás

   • 1887, Stefánia Wohl, chapter XXI, in Aranyfüst‎:

     Most, hogy nyugodt és boldog vagyok, egészen más színben látom a dolgokat.

     Now that I'm calm and happy, I see things in a completely different light.

4. (with a possessive suffix) presence (the condition of being within sight or earshot)

   Synonym: jelenlét

   • 1904, “Paches”, in Vilmos Pecz, editor, Ókori lexikon:

     Mikor eljárásáért kérdőre vonták, a törvényszék színe előtt öngyilkossá lett.

     When he was questioned for his actions, he committed suicide in the presence of the court.

5. (with a possessive suffix) water surface or the face of the Earth

   Synonym: felszín

   • 1896, “Kassai népszokások és babonák”, in Samu Borovszky, János Sziklay, editors, Magyarország vármegyéi és városai, volume I:

     Ha a széndarabok a víz színén fönnmaradnak – más bajod van.

     If the pieces of coal stay atop the water surface, something else is ailing you.

6. (with a possessive suffix) right side, face (of a fabric, the side which is meant to face outwards due to its print, texture or sheen)

   Antonym: (with a possessive suffix, such as visszája) vissza

   • 1901, Károly Eötvös, “A szépasszony története”, in Utazás a Balaton körül:

     A színe vagy kékre, vagy szürkére, vagy vegyes bágyadt kockákra festve, a visszája színtelen szürke bolyhosság.

     The right side is dyed either blue, gray or a mix of pale squares, the wrong side is a colorless gray fluff.

7. (card games) suit (set of cards distinguished by color and emblems)

   Hyponyms: piros, tök, zöld, makk, pikk, káró, treff, kőr

   • 2015, Gábor Hajlik, “Szöktetés a bridzsben”, in Óbudai Anziksz‎, volume 1, number 1:

     A játék legfontosabb szabálya, hogy kötelező színre színt tenni.

     The most important rule of the game is that you must follow suit.

Borrowed from a West Slavic or East Slavic language. Compare Slovak sieň (“hall”).[1]

szín (plural színek)

1. a covered edifice with open sideways

   Synonyms: fészer, pajta, csűr

Back-formation and ellipsis of játékszín (“theater; stage”).[1]

szín (plural színek)

1. (theater) stage, scene (structure on which a play is performed)
   • 1924, Gyula Juhász, Öreg színész (“The Old Player”, lit. “An Old Actor”), translated by Leslie A. Kery, stanza 1:

     Még ruganyosan jár-kel a szinen. / Hány éves, azt nem tudja senkisem.

     His step has spring in it when on the stage. / How old is he? No one can guess his age.

   Synonym: színpad

2. (theater) scene (a part of a dramatic work that is set in the same place or time; several of them constituting an act)

   Synonym: jelenet

   Holonym: felvonás

• (color, variety, tone, complexion, semblance, presence, surface): szín in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (shed): szín in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (scene, stage): szín in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN