szarvú

Hungarian

Etymology

szarv (horn) + (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɒrvuː]
  • Hyphenation: szar‧vú
  • Rhymes: -vuː

Adjective

szarvú (not comparable)

  1. -horned, with …… horns (having some specific type or number of horn[s])

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szarvú szarvúak
accusative szarvút szarvúakat
dative szarvúnak szarvúaknak
instrumental szarvúval szarvúakkal
causal-final szarvúért szarvúakért
translative szarvúvá szarvúakká
terminative szarvúig szarvúakig
essive-formal szarvúként szarvúakként
essive-modal
inessive szarvúban szarvúakban
superessive szarvún szarvúakon
adessive szarvúnál szarvúaknál
illative szarvúba szarvúakba
sublative szarvúra szarvúakra
allative szarvúhoz szarvúakhoz
elative szarvúból szarvúakból
delative szarvúról szarvúakról
ablative szarvútól szarvúaktól
non-attributive
possessive - singular
szarvúé szarvúaké
non-attributive
possessive - plural
szarvúéi szarvúakéi

Coordinate terms

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.