bokájú

Hungarian

Etymology

boka (ankle) + -jú (adjective-forming suffix denoting possession or similarity)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbokaːjuː]
  • Hyphenation: bo‧ká‧jú
  • Rhymes: -juː

Adjective

bokájú (not comparable)

  1. -ankled, with a …… ankle or ankles (having a specific kind of ankle[s])

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative bokájú bokájúak
accusative bokájút bokájúakat
dative bokájúnak bokájúaknak
instrumental bokájúval bokájúakkal
causal-final bokájúért bokájúakért
translative bokájúvá bokájúakká
terminative bokájúig bokájúakig
essive-formal bokájúként bokájúakként
essive-modal
inessive bokájúban bokájúakban
superessive bokájún bokájúakon
adessive bokájúnál bokájúaknál
illative bokájúba bokájúakba
sublative bokájúra bokájúakra
allative bokájúhoz bokájúakhoz
elative bokájúból bokájúakból
delative bokájúról bokájúakról
ablative bokájútól bokájúaktól
non-attributive
possessive - singular
bokájúé bokájúaké
non-attributive
possessive - plural
bokájúéi bokájúakéi

Coordinate terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.