derekú
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈdɛrɛkuː]
- Hyphenation: de‧re‧kú
- Rhymes: -kuː
Adjective
derekú (not comparable)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | derekú | derekúak |
| accusative | derekút | derekúakat |
| dative | derekúnak | derekúaknak |
| instrumental | derekúval | derekúakkal |
| causal-final | derekúért | derekúakért |
| translative | derekúvá | derekúakká |
| terminative | derekúig | derekúakig |
| essive-formal | derekúként | derekúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | derekúban | derekúakban |
| superessive | derekún | derekúakon |
| adessive | derekúnál | derekúaknál |
| illative | derekúba | derekúakba |
| sublative | derekúra | derekúakra |
| allative | derekúhoz | derekúakhoz |
| elative | derekúból | derekúakból |
| delative | derekúról | derekúakról |
| ablative | derekútól | derekúaktól |
| non-attributive possessive - singular |
derekúé | derekúaké |
| non-attributive possessive - plural |
derekúéi | derekúakéi |
Coordinate terms
- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.