kitesz

Hungarian

Etymology

ki- (“out”) +‎ tesz (“to put”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkitɛs]
  • Hyphenation: ki‧tesz
  • Rhymes: -ɛs

Verb

kitesz

  1. (transitive) to put out (to place something or someone to a visible, external location) out of somewhere: -ból/-ből, to somewhere: lative suffixes
    Synonyms: kirak, kipakol, kihelyez
    Kitettem a könyvet a táskámból az asztalra. ― I put the book out from my bag on the table.
  2. (transitive) to display, show (to place something on display, e.g. in the shop window)
    Synonyms: kifüggeszt, kiállít
  3. (transitive) to put out, dismiss, fire, sack (to remove from office)
    Synonyms: elbocsát, meneszt, kidob
  4. (transitive) to account for, number, total, amount to, add up to, make up (to constitute in amount or portion)
  5. (transitive) to subject, expose someone (to something -nak/-nek) (to cause to undergo)
    Synonyms: veszélyeztet, kiszolgáltat
  6. (transitive) to punctuate (to add punctuation marks to a text)
    Synonyms: kiír, feltesz, feltüntet
    kiteszi az írásjeleket ― to punctuate a text
  7. (intransitive, construed as kitesz magáért) to do one’s utmost, give one’s all (to make the utmost effort; to contribute using all of one’s abilities and resources)
    Synonym: helytáll

Conjugation
conjugation of kitesz
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. kiteszek kiteszel kitesz kiteszünk kitesztek kitesznek
Def. kiteszem kiteszed kiteszi kitesszük kiteszitek kiteszik
2nd-p. o. kiteszlek ―
Past Indef. kitettem kitettél kitett kitettünk kitettetek kitettek
Def. kitettem kitetted kitette kitettük kitettétek kitették
2nd-p. o. kitettelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ki fog tenni.
Archaic
Preterit		 Indef. kitevék or kitők/kiték kitevél or kitől/kitél kiteve or kitőn/kitén kitevénk or kitőnk/kiténk kitevétek or kitőtök/kitétek kitevének or kitőnek/kitének
Def. kitevém or kitőm/kitém kitevéd or kitőd/kitéd kitevé kitevénk or kitők kitevétek kitevék
2nd-p. o. kitevélek or kitőlek/kitélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kitesz vala, kitett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. kiteendek kiteendesz kiteend kiteendünk kiteendetek kiteendenek
Def. kiteendem kiteended kiteendi kiteendjük kiteenditek kiteendik
2nd-p. o. kiteendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. kitennék kitennél kitenne kitennénk kitennétek kitennének
Def. kitenném kitennéd kitenné kitennénk
(or kitennők)		 kitennétek kitennék
2nd-p. o. kitennélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. kitett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. kitegyek kitegyél kitegyen kitegyünk kitegyetek kitegyenek
Def. kitegyem kitedd or
kitegyed		 kitegye kitegyük kitegyétek kitegyék
2nd-p. o. kitegyelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kitett légyen
Infinitive kitenni kitennem kitenned kitennie kitennünk kitennetek kitenniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
kitevés or
kitétel		 kitevő kitett kiteendő kitéve (kitevén/kitévén) kitetet or kitétet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem tesz ki or ki is tesz.
potential conjugation of kitesz
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. kitehetek kitehetsz kitehet kitehetünk kitehettek kitehetnek
Def. kitehetem kiteheted kiteheti kitehetjük kitehetitek kitehetik
2nd-p. o. kitehetlek ―
Past Indef. kitehettem kitehettél kitehetett kitehettünk kitehettetek kitehettek
Def. kitehettem kitehetted kitehette kitehettük kitehettétek kitehették
2nd-p. o. kitehettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. kiteheték kitehetél kitehete kiteheténk kitehetétek kitehetének
Def. kitehetém kitehetéd kiteheté kiteheténk kitehetétek kiteheték
2nd-p. o. kitehetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kitehet vala, kitehetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. kitehetendek
or kiteendhetek 		kitehetendesz
or kiteendhetsz		 kitehetend
or kiteendhet		 kitehetendünk
or kiteendhetünk		 kitehetendetek
or kiteendhettek		 kitehetendenek
or kiteendhetnek
Def. kitehetendem
or kiteendhetem		 kitehetended
or kiteendheted		 kitehetendi
or kiteendheti		 kitehetendjük
or kiteendhetjük 		kitehetenditek
or kiteendhetitek		 kitehetendik
or kiteendhetik
2nd-p. o. kitehetendelek
or kiteendhetlek		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. kitehetnék kitehetnél kitehetne kitehetnénk kitehetnétek kitehetnének
Def. kitehetném kitehetnéd kitehetné kitehetnénk
(or kitehetnők)		 kitehetnétek kitehetnék
2nd-p. o. kitehetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. kitehetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. kitehessek kitehess or
kitehessél		 kitehessen kitehessünk kitehessetek kitehessenek
Def. kitehessem kitehesd or
kitehessed		 kitehesse kitehessük kitehessétek kitehessék
2nd-p. o. kitehesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kitehetett légyen
Inf. (kitehetni) (kitehetnem) (kitehetned) (kitehetnie) (kitehetnünk) (kitehetnetek) (kitehetniük)
Positive adjective kitehető Neg. adj. kitehetetlen Adv. part. (kitehetve / kitehetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem tehet ki or ki is tehet.

Derived terms
  • kitehető
  • kiteszeget
Expressions

Further reading
  • kitesz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.