meneszt

Hungarian

Etymology

First attested in 1787. From the men- stem of megy (“to go”) +‎ -eszt (causative suffix).[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛnɛst]
  • Hyphenation: me‧neszt
  • Rhymes: -ɛst

Verb

meneszt

  1. (transitive) to send someone (usually a subordinate) somewhere to accomplish some task
    Synonyms: elküld, szalajt
  2. (transitive) to dismiss, fire, sack, get the axe (to discharge from a job or position)
    Synonyms: elbocsát, elküld, levált, kirúg

Conjugation
conjugation of meneszt
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. menesztek menesztesz meneszt menesztünk menesztetek menesztenek
Def. menesztem meneszted meneszti menesztjük menesztitek menesztik
2nd-p. o. menesztelek ―
Past Indef. menesztettem menesztettél menesztett menesztettünk menesztettetek menesztettek
Def. menesztettem menesztetted menesztette menesztettük menesztettétek menesztették
2nd-p. o. menesztettelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meneszteni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. meneszték menesztél meneszte meneszténk menesztétek menesztének
Def. menesztém menesztéd meneszté meneszténk menesztétek meneszték
2nd-p. o. menesztélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. meneszt vala, menesztett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. menesztendek menesztendesz menesztend menesztendünk menesztendetek menesztendenek
Def. menesztendem menesztended menesztendi menesztendjük menesztenditek menesztendik
2nd-p. o. menesztendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. menesztenék menesztenél menesztene menesztenénk menesztenétek menesztenének
Def. meneszteném menesztenéd menesztené menesztenénk
(or menesztenők)		 menesztenétek menesztenék
2nd-p. o. menesztenélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. menesztett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. menesszek menessz or
menesszél		 menesszen menesszünk menesszetek menesszenek
Def. menesszem meneszd or
menesszed		 menessze menesszük menesszétek menesszék
2nd-p. o. menesszelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. menesztett légyen
Infinitive meneszteni menesztenem menesztened menesztenie menesztenünk menesztenetek meneszteniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
menesztés menesztő menesztett menesztendő menesztve (menesztvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of meneszt
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. meneszthetek meneszthetsz meneszthet meneszthetünk meneszthettek meneszthetnek
Def. meneszthetem menesztheted menesztheti meneszthetjük meneszthetitek meneszthetik
2nd-p. o. meneszthetlek ―
Past Indef. meneszthettem meneszthettél meneszthetett meneszthettünk meneszthettetek meneszthettek
Def. meneszthettem meneszthetted meneszthette meneszthettük meneszthettétek meneszthették
2nd-p. o. meneszthettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. menesztheték meneszthetél meneszthete menesztheténk meneszthetétek meneszthetének
Def. meneszthetém meneszthetéd menesztheté menesztheténk meneszthetétek menesztheték
2nd-p. o. meneszthetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. meneszthet vala, meneszthetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. meneszthetendek
or menesztandhatok 		meneszthetendesz
or menesztandhatsz		 meneszthetend
or menesztandhat		 meneszthetendünk
or menesztandhatunk		 meneszthetendetek
or menesztandhattok		 meneszthetendenek
or menesztandhatnak
Def. meneszthetendem
or menesztandhatom		 meneszthetended
or menesztandhatod		 meneszthetendi
or menesztandhatja		 meneszthetendjük
or menesztandhatjuk 		meneszthetenditek
or menesztandhatjátok		 meneszthetendik
or menesztandhatják
2nd-p. o. meneszthetendelek
or menesztandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. meneszthetnék meneszthetnél meneszthetne meneszthetnénk meneszthetnétek meneszthetnének
Def. meneszthetném meneszthetnéd meneszthetné meneszthetnénk
(or meneszthetnők)		 meneszthetnétek meneszthetnék
2nd-p. o. meneszthetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. meneszthetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. meneszthessek meneszthess or
meneszthessél		 meneszthessen meneszthessünk meneszthessetek meneszthessenek
Def. meneszthessem meneszthesd or
meneszthessed		 meneszthesse meneszthessük meneszthessétek meneszthessék
2nd-p. o. meneszthesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. meneszthetett légyen
Inf. (meneszthetni) (meneszthetnem) (meneszthetned) (meneszthetnie) (meneszthetnünk) (meneszthetnetek) (meneszthetniük)
Positive adjective meneszthető Neg. adj. meneszthetetlen Adv. part. (meneszthetve / meneszthetvén)

References
  1. megy in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations
  2. megy in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’), Second, revised and expanded edition, Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2021, →ISBN. (See also the PDF of its 1st edition.)

Further reading
  • meneszt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.