evés

See also: eves, Eves, EVEs, and éves

Hungarian

Etymology

eszik (to eat) + -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛveːʃ]
  • Hyphenation: evés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

evés (usually uncountable, plural evések)

  1. eating (the act of eating)
    Synonyms: (formal) étkezés, (colloquial) kajálás

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative evés evések
accusative evést evéseket
dative evésnek evéseknek
instrumental evéssel evésekkel
causal-final evésért evésekért
translative evéssé evésekké
terminative evésig evésekig
essive-formal evésként evésekként
essive-modal
inessive evésben evésekben
superessive evésen evéseken
adessive evésnél evéseknél
illative evésbe evésekbe
sublative evésre evésekre
allative evéshez evésekhez
elative evésből evésekből
delative evésről evésekről
ablative evéstől evésektől
non-attributive
possessive - singular
evésé evéseké
non-attributive
possessive - plural
evéséi evésekéi
Possessive forms of evés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. evésem evéseim
2nd person sing. evésed evéseid
3rd person sing. evése evései
1st person plural evésünk evéseink
2nd person plural evésetek evéseitek
3rd person plural evésük evéseik

Derived terms

  • evési
Compound words
Expressions
  • evés közben jön meg az étvágy

See also

The seven sz-v stem verbs
  • eszik (“to eat”)
  • iszik (“to drink”)
  • hisz (“to believe, think”)
  • visz (“to take, carry”)
  • lesz (“to become; will be”)

  • tesz (“to do; to put”)
  • vesz (“to take, get, grab, buy”)
Indicative
1st-p. sg.
eszemiszom,
hiszekviszek, leszekteszekveszek
Infinitive enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni Pres. part. evő, ivó, hí, vivő, lé/levő, tevő, vevő
Past
1st p. sg.
ettem, ittam, hittem, vittem,
lettem, tettem, vettem
Verbal
nouns
evésivás(hivés,) vivés,
levéstevésvevés
Imperative
1st-p. sg.
egyekigyakhiggyekvigyek, legyektegyekvegyek Past 3rd sg. evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett Other
nouns
ételitalhitelvitel (lét,) tételvétel
(obs./archaic  őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) lénytényvény

Further reading

  • evés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • evés in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.