vény

See also: veny and -vény

Hungarian

Etymology

From the ve- stem of vesz +‎ -ny (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈveːɲ]
  • Hyphenation: vény
  • Rhymes: -eːɲ

Noun

vény (plural vények)

  1. (formal) prescription (written by a doctor)
    Synonyms: recept, rendelvény

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vény vények
accusative vényt vényeket
dative vénynek vényeknek
instrumental vénnyel vényekkel
causal-final vényért vényekért
translative vénnyé vényekké
terminative vényig vényekig
essive-formal vényként vényekként
essive-modal — —
inessive vényben vényekben
superessive vényen vényeken
adessive vénynél vényeknél
illative vénybe vényekbe
sublative vényre vényekre
allative vényhez vényekhez
elative vényből vényekből
delative vényről vényekről
ablative vénytől vényektől
non-attributive
possessive - singular		 vényé vényeké
non-attributive
possessive - plural		 vényéi vényekéi
Possessive forms of vény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vényem vényeim
2nd person sing. vényed vényeid
3rd person sing. vénye vényei
1st person plural vényünk vényeink
2nd person plural vényetek vényeitek
3rd person plural vényük vényeik

Derived terms
Compound words
  • vényköteles

See also
The seven sz-v stem verbs
  • eszik (“to eat”)
  • iszik (“to drink”)
  • hisz (“to believe, think”)
  • visz (“to take, carry”)
  • lesz (“to become; will be”)

  • tesz (“to do; to put”)
  • vesz (“to take, get, grab, buy”)
Indicative
1st-p. sg.		 eszem, iszom,
hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek		 Infinitive enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni Pres. part. evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő
Past
1st p. sg.		 ettem, ittam, hittem, vittem,
lettem, tettem, vettem		 Verbal
nouns		 evés, ivás, (hivés,) vivés,
levés, tevés, vevés
Imperative
1st-p. sg.		 egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek Past 3rd sg. evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett Other
nouns		 étel, ital, hitel, vitel,  (lét,) tétel, vétel
(obs./archaic  őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) — lény, tény, vény

References
  1. vény in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading
  • vény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.