essz
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛsː]
- Hyphenation: essz
- Rhymes: -ɛsː
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | essz | esszek |
accusative | esszet | esszeket |
dative | essznek | esszeknek |
instrumental | esszel | esszekkel |
causal-final | esszért | esszekért |
translative | esszé | esszekké |
terminative | esszig | esszekig |
essive-formal | esszként | esszekként |
essive-modal | — | — |
inessive | esszben | esszekben |
superessive | esszen | esszeken |
adessive | essznél | esszeknél |
illative | esszbe | esszekbe |
sublative | esszre | esszekre |
allative | esszhez | esszekhez |
elative | esszből | esszekből |
delative | esszről | esszekről |
ablative | essztől | esszektől |
non-attributive possessive - singular |
esszé | esszeké |
non-attributive possessive - plural |
esszéi | esszekéi |
Possessive forms of essz | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | esszem | esszeim |
2nd person sing. | esszed | esszeid |
3rd person sing. | essze | esszei |
1st person plural | esszünk | esszeink |
2nd person plural | esszetek | esszeitek |
3rd person plural | esszük | esszeik |
See also
Further reading
- (1): sz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.