formabontó

Hungarian

Etymology

forma (form, shape) + bontó, present participle of bont (to disassemble, disconnect).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈformɒbontoː]
  • Hyphenation: for‧ma‧bon‧tó

Adjective

formabontó (comparative formabontóbb, superlative legformabontóbb)

  1. mould-breaking, innovative, cutting-edge, disruptive (involving the use of new and unconventional methods)

Declension

Inflection of formabontó
singular plural
nominative formabontó formabontók
formabontóak
accusative formabontót formabontókat
formabontóakat
dative formabontónak formabontóknak
formabontóaknak
instrumental formabontóval formabontókkal
formabontóakkal
causal-final formabontóért formabontókért
formabontóakért
translative formabontóvá formabontókká
formabontóakká
terminative formabontóig formabontókig
formabontóakig
essive-formal formabontóként formabontókként
formabontóakként
essive-modal
inessive formabontóban formabontókban
formabontóakban
superessive formabontón formabontókon
formabontóakon
adessive formabontónál formabontóknál
formabontóaknál
illative formabontóba formabontókba
formabontóakba
sublative formabontóra formabontókra
formabontóakra
allative formabontóhoz formabontókhoz
formabontóakhoz
elative formabontóból formabontókból
formabontóakból
delative formabontóról formabontókról
formabontóakról
ablative formabontótól formabontóktól
formabontóaktól
non-attributive
possessive - singular
formabontóé formabontóké
formabontóaké
non-attributive
possessive - plural
formabontóéi formabontókéi
formabontóakéi

See also

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.