bontó

See also: bonto

Hungarian

Etymology

bont (to disassemble) + (present-participle suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbontoː]
  • Hyphenation: bon‧tó
  • Rhymes: -toː

Participle

bontó

  1. present participle of bont

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative bontó bontók
accusative bontót bontókat
dative bontónak bontóknak
instrumental bontóval bontókkal
causal-final bontóért bontókért
translative bontóvá bontókká
terminative bontóig bontókig
essive-formal bontóként bontókként
essive-modal
inessive bontóban bontókban
superessive bontón bontókon
adessive bontónál bontóknál
illative bontóba bontókba
sublative bontóra bontókra
allative bontóhoz bontókhoz
elative bontóból bontókból
delative bontóról bontókról
ablative bontótól bontóktól
non-attributive
possessive - singular
bontóé bontóké
non-attributive
possessive - plural
bontóéi bontókéi

Derived terms

Compound words with this term at the beginning
  • bontóbalta
  • bontócsákány
  • bontófésű
  • bontógép
  • bontókalapács
  • bontókád
  • bontómunkás
  • bontóper
  • bontórúd
  • bontótorony
  • bontóvas
Compound words with this term at the end
  • autóbontó
  • betonbontó
  • békebontó
  • egységbontó
  • észbontó
  • falbontó
  • fehérjebontó
  • formabontó
  • glikogénbontó
  • zsírbontó
  • felbontó

Further reading

  • bontó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.