szúrt

See also: szűrt

Hungarian

Etymology

szúr + -t

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsuːrt]
  • Rhymes: -uːrt
  • Hyphenation: szúrt

Verb

szúrt

  1. third-person singular indicative past indefinite of szúr

Participle

szúrt

  1. past participle of szúr
    szúrt sebstab wound

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szúrt szúrtak
accusative szúrtat szúrtakat
dative szúrtnak szúrtaknak
instrumental szúrttal szúrtakkal
causal-final szúrtért szúrtakért
translative szúrttá szúrtakká
terminative szúrtig szúrtakig
essive-formal szúrtként szúrtakként
essive-modal
inessive szúrtban szúrtakban
superessive szúrton szúrtakon
adessive szúrtnál szúrtaknál
illative szúrtba szúrtakba
sublative szúrtra szúrtakra
allative szúrthoz szúrtakhoz
elative szúrtból szúrtakból
delative szúrtról szúrtakról
ablative szúrttól szúrtaktól
non-attributive
possessive - singular
szúrté szúrtaké
non-attributive
possessive - plural
szúrtéi szúrtakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.