páncél

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Panzer, from Old French panciere (coat of mail), from Latin pantex (paunch).[1][2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈpaːnt͡seːl]
  • Hyphenation: pán‧cél
  • Rhymes: -eːl

Noun

páncél (plural páncélok)

  1. (historical) suit of armour, armour, mail
  2. (zoology) shell, carapace
  3. (figuratively, literary) shield (an impenetrable, hard layer)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative páncél páncélok
accusative páncélt páncélokat
dative páncélnak páncéloknak
instrumental páncéllal páncélokkal
causal-final páncélért páncélokért
translative páncéllá páncélokká
terminative páncélig páncélokig
essive-formal páncélként páncélokként
essive-modal
inessive páncélban páncélokban
superessive páncélon páncélokon
adessive páncélnál páncéloknál
illative páncélba páncélokba
sublative páncélra páncélokra
allative páncélhoz páncélokhoz
elative páncélból páncélokból
delative páncélról páncélokról
ablative páncéltól páncéloktól
non-attributive
possessive - singular
páncélé páncéloké
non-attributive
possessive - plural
páncéléi páncélokéi
Possessive forms of páncél
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. páncélom páncéljaim
2nd person sing. páncélod páncéljaid
3rd person sing. páncélja páncéljai
1st person plural páncélunk páncéljaink
2nd person plural páncélotok páncéljaitok
3rd person plural páncéljuk páncéljaik

Derived terms

  • páncélos
  • páncéloz
  • páncélzat
Compound words with this term at the beginning
  • páncélajtó
  • páncélautó
  • páncélerőd
  • páncélgépkocsi
  • páncéling
  • páncélkocsi
  • páncéllemez
  • páncélöltözet
  • páncélruha
  • páncélszekrény
  • páncélszoba
  • páncélterem
  • páncéltorony
  • páncéltörő
  • páncélvonat
Compound words with this term at the end
  • jégpáncél
  • vaspáncél

References

  1. páncél in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. páncél in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading

  • páncél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.