páncélautó

Hungarian

Etymology

páncél + autó

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈpaːnt͡seːlɒu̯toː][1]
  • Hyphenation: pán‧cél‧au‧tó
  • Rhymes: -toː

Noun

páncélautó (plural páncélautók)

  1. armoured car, armored car

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative páncélautó páncélautók
accusative páncélautót páncélautókat
dative páncélautónak páncélautóknak
instrumental páncélautóval páncélautókkal
causal-final páncélautóért páncélautókért
translative páncélautóvá páncélautókká
terminative páncélautóig páncélautókig
essive-formal páncélautóként páncélautókként
essive-modal
inessive páncélautóban páncélautókban
superessive páncélautón páncélautókon
adessive páncélautónál páncélautóknál
illative páncélautóba páncélautókba
sublative páncélautóra páncélautókra
allative páncélautóhoz páncélautókhoz
elative páncélautóból páncélautókból
delative páncélautóról páncélautókról
ablative páncélautótól páncélautóktól
non-attributive
possessive - singular
páncélautóé páncélautóké
non-attributive
possessive - plural
páncélautóéi páncélautókéi
Possessive forms of páncélautó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. páncélautóm páncélautóim
2nd person sing. páncélautód páncélautóid
3rd person sing. páncélautója páncélautói
1st person plural páncélautónk páncélautóink
2nd person plural páncélautótok páncélautóitok
3rd person plural páncélautójuk páncélautóik

References

  1. Siptár, Péter and Miklós Törkenczy. The Phonology of Hungarian. The Phonology of the World’s Languages. Oxford University Press, 2007. →ISBN, p. 17

Further reading

  • páncélautó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.