magafajta

Hungarian

Etymology

maga (“oneself”) +‎ -fajta (“sort, kind, type”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɒɡɒfɒjtɒ]
  • Hyphenation: ma‧ga‧faj‧ta
  • Rhymes: -tɒ

Adjective

magafajta (not comparable)

  1. like/such as him/her, like himself/herself

Usage notes

The forms referring to other persons are:

  • magamfajta (“like me”)
  • magadfajta (“like yourself”)
  • magunkfajta (“like us”)
  • magatokfajta (“like yourselves”)
  • magukfajta (“like them”)

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative magafajta magafajták
accusative magafajtát magafajtákat
dative magafajtának magafajtáknak
instrumental magafajtával magafajtákkal
causal-final magafajtáért magafajtákért
translative magafajtává magafajtákká
terminative magafajtáig magafajtákig
essive-formal magafajtaként magafajtákként
essive-modal — —
inessive magafajtában magafajtákban
superessive magafajtán magafajtákon
adessive magafajtánál magafajtáknál
illative magafajtába magafajtákba
sublative magafajtára magafajtákra
allative magafajtához magafajtákhoz
elative magafajtából magafajtákból
delative magafajtáról magafajtákról
ablative magafajtától magafajtáktól
non-attributive
possessive - singular		 magafajtáé magafajtáké
non-attributive
possessive - plural		 magafajtáéi magafajtákéi

Derived terms
  • magafajtájú

Further reading
  • magafajta in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.