köp

See also: kop, Kop, kóp, and kʼop

Crimean Tatar

Adjective

köp (Northern dialect)

  1. much, many, very

Usage notes

  • Corresponding word in a standard Crimean Tatar: çoq

Noun

köp (Northern dialect)

  1. heap, multitude.

Usage notes

  • Corresponding word in a standard Crimean Tatar: çoq

Hungarian

Alternative forms

Etymology

An onomatopoeia,[1] by metathesis of pök (currently a folksy variant).[2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøp]
  • Rhymes: -øp

Verb

köp

  1. to spit
  2. (slang) to squeak, squeal, rat

Conjugation

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átköp
  • beköp
  • beleköp
  • elköp
  • félreköp
  • hátraköp
  • ideköp
  • kiköp
  • közéköp
  • leköp
  • megköp
  • melléköp
  • odaköp
  • összeköp
  • ráköp
  • szembeköp
  • teleköp
  • utánaköp
  • végigköp
  • visszaköp
Expressions
  • köpni-nyelni nem tud

References

  1. köp in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. köp in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations

Further reading

  • köp in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Salar

Etymology

From Proto-Turkic *köp. Compare to Turkish köp.

Adjective

köp

  1. many

References

Tenishev, Edhem (1976) “köp”, in Stroj salárskovo jazyká [Grammar of Salar], Moscow

Swedish

Etymology

From Old Swedish kø̄p, deverbal from kø̄pa. Cognate of Old English ċēap (whence English cheap), Danish køb, Norwegian kjøp, Icelandic kaup, German Kauf, Dutch koop.

Pronunciation

  • IPA(key): /ɕøːp/
  • (file)

Noun

köp n

  1. purchase

Declension

Declension of köp 
Singular Plural
Indefinite Definite Indefinite Definite
Nominative köp köpet köp köpen
Genitive köps köpets köps köpens

Verb

köp

  1. imperative of köpa

Further reading

Anagrams

Turkish

Etymology

From Proto-Turkic *köp (many).

Adjective

köp

  1. (dialectal) many

Synonyms

Turkmen

Etymology

From Proto-Turkic *köp (many).

Adjective

köp

  1. many

Synonyms

Volapük

Noun

köp (nominative plural köps)

  1. chalice
  2. cup (e.g. trophy, competition)
  3. goblet

Declension

Derived terms

  • biraköp
  • biraköpadisot
  • fredaköp
  • konidaköp
  • köpategot
  • kvasiataköp
  • leköp
  • smeitaköp
  • sufaköp
  • sufaleköp
  • sufaleköpsufavig
  • venenaköp
  • bovül
  • geinavär
  • gleipedabovül
  • kafabovül
  • kenädavär
  • tiedabovül
  • tirüdülabovül
  • vär
  • väret
  • väril
  • värilet
  • vinavär
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.