henceg

Hungarian

Etymology

Probably from an onomatopoeia + -eg (frequentative verb-forming suffix).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhɛnt͡sɛɡ]
  • Hyphenation: hen‧ceg
  • Rhymes: -ɛɡ

Verb

henceg

  1. (intransitive, derogatory) to boast, brag, show off, swagger
    Synonyms: dicsekedik, dicsekszik, felvág, nagyzol, hetvenkedik, fitogtat, kérkedik, hivalkodik, hősködik, szájhősködik, ugrál, (dialectal) híreskedik[2]

Conjugation

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • elhenceg

References

  1. henceg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

  • henceg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.