diktál

Hungarian

Etymology

From Latin dictō (to say often, dictate), from dicō (to say, tell).[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈdiktaːl]
  • Hyphenation: dik‧tál
  • Rhymes: -aːl

Verb

diktál

  1. (transitive) to dictate (to speak in order for someone to write down the words)
    Synonym: tollba mond
    Levelet diktálok.I’ll dictate a letter.
  2. (transitive) to dictate (to order, command, control)
    Synonyms: követel, parancsol
    A józan ész azt diktálja, hogy hagyd ott.Common sense dictates that you should leave him/her.
  3. (transitive) to dictate (to determine or decisively affect)
    Synonyms: megszab, meghatároz, eldönt
    Ő diktálja a feltételeket.S/he dictates the conditions.

Conjugation

Derived terms

  • diktálás
  • diktáltat

(With verbal prefixes):

  • bediktál
  • belediktál
  • feldiktál
  • kidiktál
  • lediktál

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

  • diktál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • diktál in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.