burkol

Hungarian

Etymology

burok (shell) + -ol (verb-forming suffix)[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈburkol]
  • Hyphenation: bur‧kol
  • Rhymes: -ol

Verb

burkol

  1. (transitive) to wrap, envelop (to enclose someone or something completely in any flexible, thin material such as fabric or paper)
    Synonyms: borít, bugyolál, csomagol, fed, göngyöl, takar
  2. (transitive) to pave, surface (a road), tile, cover (to cover something with solid covering)
    Synonyms: csempéz, kövez
  3. (transitive, figuratively, literary) to wrap (to conceal real feelings, thoughts by enveloping them in a false representation)
    Synonyms: álcáz, kendőz, leplez
  4. (transitive, slang) to eat
    Synonyms: fal, zabál, kajál

Conjugation

Derived terms

  • burkolat
  • burkolatlan
  • burkolás
  • burkolgat
  • burkolható
  • burkoló
  • burkolódzik or burkolózik
  • burkolt
  • burkoltat
Compound words
  • hidegburkolás
  • hidegburkoló
  • melegburkolás
  • melegburkoló

(With verbal prefixes):

  • átburkol
  • beburkol
  • beleburkol
  • körülburkol

References

  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

  • burkol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • burkol in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.