bonyolít

Hungarian

Etymology

Uncertain. Perhaps from Proto-Finno-Ugric *puńa (to wind up, twist) + -l (frequentative suffix) + -ít (causative verb-forming suffix).[1][2][3]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈboɲoliːt]
  • Hyphenation: bo‧nyo‧lít
  • Rhymes: -iːt

Verb

bonyolít

  1. (transitive, rare) to entangle something
    Synonyms: kuszál, gabalyít, gubancol
  2. (transitive, figuratively) to complicate matters, involve
    Synonyms: összezavar, bonyolulttá tesz, kuszál, összekuszál, gabalyít, komplikál, (slang) kavar
  3. (transitive, of a writer) to plot (to advance the plot of a novel, drama, etc. through conflicts and action)
    Synonym: sző
  4. (transitive, formal) to handle, manage, transact (e.g. business)
    Synonyms: intéz, kezel

Conjugation

Derived terms

  • bonyolítás
  • bonyolító

(With verbal prefixes):

  • belebonyolít
  • kibonyolít
  • lebonyolít
  • összebonyolít
  • túlbonyolít

References

  1. Entry #813 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. bonyolít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  3. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

  • bonyolít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bonyolít in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.