bűvös

Hungarian

Etymology

Borrowed from a Turkic language + -ös (adjective-forming suffix). Compare Turkish büyü (magic, spell).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbyːvøʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: bű‧vös
  • Rhymes: -øʃ

Adjective

bűvös (comparative bűvösebb, superlative legbűvösebb)

  1. magical, magic, bewitching

Declension

Inflection of bűvös
singular plural
nominative bűvös bűvösek
accusative bűvöst
bűvöset
bűvöseket
dative bűvösnek bűvöseknek
instrumental bűvössel bűvösekkel
causal-final bűvösért bűvösekért
translative bűvössé bűvösekké
terminative bűvösig bűvösekig
essive-formal bűvösként bűvösekként
essive-modal
inessive bűvösben bűvösekben
superessive bűvösön bűvöseken
adessive bűvösnél bűvöseknél
illative bűvösbe bűvösekbe
sublative bűvösre bűvösekre
allative bűvöshöz bűvösekhez
elative bűvösből bűvösekből
delative bűvösről bűvösekről
ablative bűvöstől bűvösektől
non-attributive
possessive - singular
bűvösé bűvöseké
non-attributive
possessive - plural
bűvöséi bűvösekéi

Derived terms

  • bűvösen
  • bűvösség
Expressions

References

  1. bűvös in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • bűvös in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bűvös in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.