arányú

Hungarian

Etymology

arány (proportion) + (adjective-forming suffix denoting possession or similarity)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɒraːɲuː]
  • Hyphenation: ará‧nyú
  • Rhymes: -ɲuː

Adjective

arányú (not comparable)

  1. of proportion, rate, ratio (of a certain proportion)
    meghatározott arányú keverékekmixtures in specified proportions

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative arányú arányúak
accusative arányút arányúakat
dative arányúnak arányúaknak
instrumental arányúval arányúakkal
causal-final arányúért arányúakért
translative arányúvá arányúakká
terminative arányúig arányúakig
essive-formal arányúként arányúakként
essive-modal
inessive arányúban arányúakban
superessive arányún arányúakon
adessive arányúnál arányúaknál
illative arányúba arányúakba
sublative arányúra arányúakra
allative arányúhoz arányúakhoz
elative arányúból arányúakból
delative arányúról arányúakról
ablative arányútól arányúaktól
non-attributive
possessive - singular
arányúé arányúaké
non-attributive
possessive - plural
arányúéi arányúakéi

Derived terms

Compound words

Further reading

  • arányú in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.