nagyarányú

Hungarian

Etymology

nagy (large) + arányú (scale)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈnɒɟɒraːɲuː]
  • Hyphenation: nagy‧ará‧nyú
  • Rhymes: -ɲuː

Adjective

nagyarányú (comparative nagyarányúbb, superlative legnagyarányúbb)

  1. large-scale
    Synonym: nagymérvű

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative nagyarányú nagyarányúak
accusative nagyarányút nagyarányúakat
dative nagyarányúnak nagyarányúaknak
instrumental nagyarányúval nagyarányúakkal
causal-final nagyarányúért nagyarányúakért
translative nagyarányúvá nagyarányúakká
terminative nagyarányúig nagyarányúakig
essive-formal nagyarányúként nagyarányúakként
essive-modal
inessive nagyarányúban nagyarányúakban
superessive nagyarányún nagyarányúakon
adessive nagyarányúnál nagyarányúaknál
illative nagyarányúba nagyarányúakba
sublative nagyarányúra nagyarányúakra
allative nagyarányúhoz nagyarányúakhoz
elative nagyarányúból nagyarányúakból
delative nagyarányúról nagyarányúakról
ablative nagyarányútól nagyarányúaktól
non-attributive
possessive - singular
nagyarányúé nagyarányúaké
non-attributive
possessive - plural
nagyarányúéi nagyarányúakéi

Further reading

  • nagyarányú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.