tudás

Hungarian

Etymology

tud (to know) + -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtudaːʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: tu‧dás

Noun

tudás (usually uncountable, plural tudások)

  1. knowledge
    Synonym: (countable, hence chiefly in the plural) ismeret

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative tudás tudások
accusative tudást tudásokat
dative tudásnak tudásoknak
instrumental tudással tudásokkal
causal-final tudásért tudásokért
translative tudássá tudásokká
terminative tudásig tudásokig
essive-formal tudásként tudásokként
essive-modal
inessive tudásban tudásokban
superessive tudáson tudásokon
adessive tudásnál tudásoknál
illative tudásba tudásokba
sublative tudásra tudásokra
allative tudáshoz tudásokhoz
elative tudásból tudásokból
delative tudásról tudásokról
ablative tudástól tudásoktól
non-attributive
possessive - singular
tudásé tudásoké
non-attributive
possessive - plural
tudáséi tudásokéi
Possessive forms of tudás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tudásom tudásaim
2nd person sing. tudásod tudásaid
3rd person sing. tudása tudásai
1st person plural tudásunk tudásaink
2nd person plural tudásotok tudásaitok
3rd person plural tudásuk tudásaik

Derived terms

  • tudású
Compound words
Expressions

Further reading

  • tudás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.