telefonálás

Hungarian

telefonál (“to telephone”) +‎ -ás (“noun-forming suffix”)

telefonálás

phone call, phone chat, telephony (the act or process of calling someone on the phone)
Ebben az épületben tilos a telefonálás. ― It is not permitted to make calls in this building.

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	telefonálás	telefonálások
accusative	telefonálást	telefonálásokat
dative	telefonálásnak	telefonálásoknak
instrumental	telefonálással	telefonálásokkal
causal-final	telefonálásért	telefonálásokért
translative	telefonálássá	telefonálásokká
terminative	telefonálásig	telefonálásokig
essive-formal	telefonálásként	telefonálásokként
essive-modal	—	—
inessive	telefonálásban	telefonálásokban
superessive	telefonáláson	telefonálásokon
adessive	telefonálásnál	telefonálásoknál
illative	telefonálásba	telefonálásokba
sublative	telefonálásra	telefonálásokra
allative	telefonáláshoz	telefonálásokhoz
elative	telefonálásból	telefonálásokból
delative	telefonálásról	telefonálásokról
ablative	telefonálástól	telefonálásoktól
non-attributive possessive - singular	telefonálásé	telefonálásoké
non-attributive possessive - plural	telefonáláséi	telefonálásokéi

Possessive forms of telefonálás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	telefonálásom	telefonálásaim
2nd person sing.	telefonálásod	telefonálásaid
3rd person sing.	telefonálása	telefonálásai
1st person plural	telefonálásunk	telefonálásaink
2nd person plural	telefonálásotok	telefonálásaitok
3rd person plural	telefonálásuk	telefonálásaik

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.