történelmi

Hungarian

Etymology

From the történelm- stem of történelem + -i (adjective-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtørteːnɛlmi]
  • (file)
  • Hyphenation: tör‧té‧nel‧mi
  • Rhymes: -mi

Adjective

történelmi (not comparable)

  1. historical
    történelmi regényhistorical fiction
    történelmi alakhistorical figure

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative történelmi történelmiek
accusative történelmit történelmieket
dative történelminek történelmieknek
instrumental történelmivel történelmiekkel
causal-final történelmiért történelmiekért
translative történelmivé történelmiekké
terminative történelmiig történelmiekig
essive-formal történelmiként történelmiekként
essive-modal
inessive történelmiben történelmiekben
superessive történelmin történelmieken
adessive történelminél történelmieknél
illative történelmibe történelmiekbe
sublative történelmire történelmiekre
allative történelmihez történelmiekhez
elative történelmiből történelmiekből
delative történelmiről történelmiekről
ablative történelmitől történelmiektől
non-attributive
possessive - singular
történelmié történelmieké
non-attributive
possessive - plural
történelmiéi történelmiekéi

Further reading

  • történelmi in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.