tömörül

Hungarian

Etymology

First attested in 1844. From tömör (“solid, compact”) +‎ -ül (verb-forming suffix).[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtømøryl]
  • Hyphenation: tö‧mö‧rül
  • Rhymes: -yl

Verb

tömörül

  1. (intransitive) to clog together, coalesce, cluster (into something: -ba/-be)
  2. (intransitive) to form a group, conglomerate (into something: -ba/-be)

Conjugation
conjugation of tömörül
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. tömörülök tömörülsz tömörül tömörülünk tömörültök tömörülnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. tömörültem tömörültél tömörült tömörültünk tömörültetek tömörültek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. tömörülni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. tömörülék tömörülél tömörüle tömörülénk tömörülétek tömörülének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. tömörül vala, tömörült vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. tömörülendek tömörülendesz tömörülend tömörülendünk tömörülendetek tömörülendenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. tömörülnék tömörülnél tömörülne tömörülnénk tömörülnétek tömörülnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. tömörült volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. tömörüljek tömörülj or
tömörüljél		 tömörüljön tömörüljünk tömörüljetek tömörüljenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. tömörült légyen
Infinitive tömörülni tömörülnöm tömörülnöd tömörülnie tömörülnünk tömörülnötök tömörülniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
tömörülés tömörülő tömörült ― tömörülve (tömörülvén)
potential conjugation of tömörül
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. tömörülhetek tömörülhetsz tömörülhet tömörülhetünk tömörülhettek tömörülhetnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. tömörülhettem tömörülhettél tömörülhetett tömörülhettünk tömörülhettetek tömörülhettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic
Preterit		 Indef. tömörülheték tömörülhetél tömörülhete tömörülheténk tömörülhetétek tömörülhetének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. tömörülhet vala, tömörülhetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. tömörülhetendek
or tömörülandhatok 		tömörülhetendesz
or tömörülandhatsz		 tömörülhetend
or tömörülandhat		 tömörülhetendünk
or tömörülandhatunk		 tömörülhetendetek
or tömörülandhattok		 tömörülhetendenek
or tömörülandhatnak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. tömörülhetnék tömörülhetnél tömörülhetne tömörülhetnénk tömörülhetnétek tömörülhetnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. tömörülhetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. tömörülhessek tömörülhess or
tömörülhessél		 tömörülhessen tömörülhessünk tömörülhessetek tömörülhessenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. tömörülhetett légyen
Inf. (tömörülhetni) (tömörülhetnem) (tömörülhetned) (tömörülhetnie) (tömörülhetnünk) (tömörülhetnetek) (tömörülhetniük)
Positive adjective ― Neg. adj. ― Adv. part. (tömörülhetve / tömörülhetvén)

Derived terms
  • tömörülés

References
  1. tömörül in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations
  2. tömörül in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • tömörül in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.