tépő

Hungarian

Etymology

tép (to tear, rip) + (present-participle suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈteːpøː]
  • Hyphenation: té‧pő

Participle

tépő

  1. present participle of tép

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative tépő tépők
accusative tépőt tépőket
dative tépőnek tépőknek
instrumental tépővel tépőkkel
causal-final tépőért tépőkért
translative tépővé tépőkké
terminative tépőig tépőkig
essive-formal tépőként tépőkként
essive-modal
inessive tépőben tépőkben
superessive tépőn tépőkön
adessive tépőnél tépőknél
illative tépőbe tépőkbe
sublative tépőre tépőkre
allative tépőhöz tépőkhöz
elative tépőből tépőkből
delative tépőről tépőkről
ablative tépőtől tépőktől
non-attributive
possessive - singular
tépőé tépőké
non-attributive
possessive - plural
tépőéi tépőkéi

Derived terms

Compound words
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.