tép

See also: tep

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈteːp]
  • Rhymes: -eːp

Verb

tép

  1. (transitive) to tear, rend

Conjugation

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • betép
  • eltép
  • feltép
  • kettétép
  • kitép
  • letép
  • megtép
  • összetép
  • széjjeltép
  • széttép

References

  1. tép in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • tép in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Vietnamese

Pronunciation

Etymology 1

From Proto-Vietic *sɛːp.

Noun

(classifier con) tép • (, 𩹫, 𬵤)

  1. a small shrimp
See also
Derived terms

Noun

tép • (𩹫)

  1. segment; clove
    tép tỏigarlic cloves

Etymology 3

From French trèfle (literally clovers).

Noun

tép

  1. Alternative form of nhép (clubs) (one of the four suits of playing cards, marked with the symbol ♣)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.