széklet
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈseːklɛt]
- Hyphenation: szék‧let
- Rhymes: -ɛt
Noun
széklet (plural székletek)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | széklet | székletek |
accusative | székletet | székleteket |
dative | székletnek | székleteknek |
instrumental | széklettel | székletekkel |
causal-final | székletért | székletekért |
translative | székletté | székletekké |
terminative | székletig | székletekig |
essive-formal | székletként | székletekként |
essive-modal | — | — |
inessive | székletben | székletekben |
superessive | székleten | székleteken |
adessive | székletnél | székleteknél |
illative | székletbe | székletekbe |
sublative | székletre | székletekre |
allative | széklethez | székletekhez |
elative | székletből | székletekből |
delative | székletről | székletekről |
ablative | széklettől | székletektől |
non-attributive possessive - singular |
székleté | székleteké |
non-attributive possessive - plural |
székletéi | székletekéi |
Possessive forms of széklet | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | székletem | székleteim |
2nd person sing. | székleted | székleteid |
3rd person sing. | széklete | székletei |
1st person plural | székletünk | székleteink |
2nd person plural | székletetek | székleteitek |
3rd person plural | székletük | székleteik |
Derived terms
- székletátültetés
- székletfelfogó
- székletlazító
- székletminta
- székletvizsgálat
Further reading
- széklet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.