slusszkulcs

Hungarian

slussz (“completion”) +‎ kulcs (“key”)

slusszkulcs (plural slusszkulcsok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	slusszkulcs	slusszkulcsok
accusative	slusszkulcsot	slusszkulcsokat
dative	slusszkulcsnak	slusszkulcsoknak
instrumental	slusszkulccsal	slusszkulcsokkal
causal-final	slusszkulcsért	slusszkulcsokért
translative	slusszkulccsá	slusszkulcsokká
terminative	slusszkulcsig	slusszkulcsokig
essive-formal	slusszkulcsként	slusszkulcsokként
essive-modal	—	—
inessive	slusszkulcsban	slusszkulcsokban
superessive	slusszkulcson	slusszkulcsokon
adessive	slusszkulcsnál	slusszkulcsoknál
illative	slusszkulcsba	slusszkulcsokba
sublative	slusszkulcsra	slusszkulcsokra
allative	slusszkulcshoz	slusszkulcsokhoz
elative	slusszkulcsból	slusszkulcsokból
delative	slusszkulcsról	slusszkulcsokról
ablative	slusszkulcstól	slusszkulcsoktól
non-attributive possessive - singular	slusszkulcsé	slusszkulcsoké
non-attributive possessive - plural	slusszkulcséi	slusszkulcsokéi

Possessive forms of slusszkulcs
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	slusszkulcsom	slusszkulcsaim
2nd person sing.	slusszkulcsod	slusszkulcsaid
3rd person sing.	slusszkulcsa	slusszkulcsai
1st person plural	slusszkulcsunk	slusszkulcsaink
2nd person plural	slusszkulcsotok	slusszkulcsaitok
3rd person plural	slusszkulcsuk	slusszkulcsaik

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.