pszichoanalitikus

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈpsiɦoɒnɒlitikuʃ]
  • Hyphenation: pszi‧cho‧a‧na‧li‧ti‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Etymology 1

Borrowed from German psychoanalytisch.[1] With Latinate -ikus ending.

Adjective

pszichoanalitikus (not comparable)

  1. psychoanalytical
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative pszichoanalitikus pszichoanalitikusak
accusative pszichoanalitikusat pszichoanalitikusakat
dative pszichoanalitikusnak pszichoanalitikusaknak
instrumental pszichoanalitikussal pszichoanalitikusakkal
causal-final pszichoanalitikusért pszichoanalitikusakért
translative pszichoanalitikussá pszichoanalitikusakká
terminative pszichoanalitikusig pszichoanalitikusakig
essive-formal pszichoanalitikusként pszichoanalitikusakként
essive-modal — —
inessive pszichoanalitikusban pszichoanalitikusakban
superessive pszichoanalitikuson pszichoanalitikusakon
adessive pszichoanalitikusnál pszichoanalitikusaknál
illative pszichoanalitikusba pszichoanalitikusakba
sublative pszichoanalitikusra pszichoanalitikusakra
allative pszichoanalitikushoz pszichoanalitikusakhoz
elative pszichoanalitikusból pszichoanalitikusakból
delative pszichoanalitikusról pszichoanalitikusakról
ablative pszichoanalitikustól pszichoanalitikusaktól
non-attributive
possessive - singular		 pszichoanalitikusé pszichoanalitikusaké
non-attributive
possessive - plural		 pszichoanalitikuséi pszichoanalitikusakéi

Etymology 2

Borrowed from German Psychoanalytiker.[1]

Noun

pszichoanalitikus (plural pszichoanalitikusok)

  1. psychoanalyst
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative pszichoanalitikus pszichoanalitikusok
accusative pszichoanalitikust pszichoanalitikusokat
dative pszichoanalitikusnak pszichoanalitikusoknak
instrumental pszichoanalitikussal pszichoanalitikusokkal
causal-final pszichoanalitikusért pszichoanalitikusokért
translative pszichoanalitikussá pszichoanalitikusokká
terminative pszichoanalitikusig pszichoanalitikusokig
essive-formal pszichoanalitikusként pszichoanalitikusokként
essive-modal — —
inessive pszichoanalitikusban pszichoanalitikusokban
superessive pszichoanalitikuson pszichoanalitikusokon
adessive pszichoanalitikusnál pszichoanalitikusoknál
illative pszichoanalitikusba pszichoanalitikusokba
sublative pszichoanalitikusra pszichoanalitikusokra
allative pszichoanalitikushoz pszichoanalitikusokhoz
elative pszichoanalitikusból pszichoanalitikusokból
delative pszichoanalitikusról pszichoanalitikusokról
ablative pszichoanalitikustól pszichoanalitikusoktól
non-attributive
possessive - singular		 pszichoanalitikusé pszichoanalitikusoké
non-attributive
possessive - plural		 pszichoanalitikuséi pszichoanalitikusokéi
Possessive forms of pszichoanalitikus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. pszichoanalitikusom pszichoanalitikusaim
2nd person sing. pszichoanalitikusod pszichoanalitikusaid
3rd person sing. pszichoanalitikusa pszichoanalitikusai
1st person plural pszichoanalitikusunk pszichoanalitikusaink
2nd person plural pszichoanalitikusotok pszichoanalitikusaitok
3rd person plural pszichoanalitikusuk pszichoanalitikusaik

See also
  • Appendix:Hungarian words ending in -ikus

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.