országos

Hungarian

Etymology

ország (country) + -os

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈorsaːɡoʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: or‧szá‧gos
  • Rhymes: -oʃ

Adjective

országos (not comparable)

  1. national, public, countrywide

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative országos országosak
accusative országosat országosakat
dative országosnak országosaknak
instrumental országossal országosakkal
causal-final országosért országosakért
translative országossá országosakká
terminative országosig országosakig
essive-formal országosként országosakként
essive-modal
inessive országosban országosakban
superessive országoson országosakon
adessive országosnál országosaknál
illative országosba országosakba
sublative országosra országosakra
allative országoshoz országosakhoz
elative országosból országosakból
delative országosról országosakról
ablative országostól országosaktól
non-attributive
possessive - singular
országosé országosaké
non-attributive
possessive - plural
országoséi országosakéi

Derived terms

Further reading

  • országos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.