numera

(This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium. Particularly: “where did the change in meaning come from?”) From a conjugated form of Latin numero.

• IPA^(key): [ˈnumɛrɒ]
• Hyphenation: nu‧me‧ra
• Rhymes: -rɒ

numera (plural numerák)

1. (slang) sexual intercourse
   • 1987, Por: regény, Ferenc Temesi, Vol. 2, p. 9:

     Úgy látszik, a kétórás numerák se segítenek, srácok, mondta borúsan Gall.

     (please add an English translation of this quotation)

   • 2000, Hócipő‎, volume 2, page 5:

     Azaz a prostitúciót elméletileg már lehet űzni, de azért a lányoknak sem ártana a numerák értelmezéséhez két diploma, a védett övezetek beméréséhez pedig egy szextáns, nem beszélve a razziázó körzeti alezredesekről.

     (please add an English translation of this quotation)

   • 2000, Demokrata, volume 4, page 110:

     Aztán hallottunk ugyancsak álságos dumákat, hogy hol lenne jobb, sátorban vagy bodegában, és hogy miként lehet megmosakodni a numerák után, ha nincs víz.

     (please add an English translation of this quotation)

• numerakirály, numeravirtuóz (one with considerable sexual skills)

• numera in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

numera

1. inflection of numerare:
   1. third-person singular present indicative
   2. second-person singular imperative

• murena, rumena

numerā

1. second-person singular present active imperative of numerō

• numera in Charles du Fresne du Cange’s Glossarium Mediæ et Infimæ Latinitatis (augmented edition with additions by D. P. Carpenterius, Adelungius and others, edited by Léopold Favre, 1883–1887)

• IPA^(key): [ˈnumɛra]

numera

1. genitive singular of numer
2. nominative dual of numer
3. accusative dual of numer

• Hyphenation: nu‧me‧ra
• Rhymes: -ɛɾɐ

numera

1. inflection of numerar:
   1. third-person singular present indicative
   2. second-person singular imperative

numera

1. inflection of numerar:
   1. third-person singular present indicative
   2. second-person singular imperative

numera (not comparable)

1. nowadays; in the present time or era

• än så länge
• hittills
• hädanefter

• numera in Svensk ordbok.