mindnyájan
Hungarian
Etymology
First attested in c. 1495. From mind (“all”, indefinite pronoun) + nyáj (large number of people) + -a (possessive suffix) + -n (adverb-forming suffix).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmiɲːaːjɒn]
- Hyphenation: mind‧nyá‧jan
- Rhymes: -ɒn
Related terms
- mindannyian
- mindnyájunk and mindannyiunk
- mindnyájatok and mindannyiótok
- mindnyájuk and mindannyiuk
References
- mindnyájan in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- mindnyájan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.