megegyezés

Hungarian

Etymology

megegyezik + -és

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡɛɟːɛzeːʃ]
  • Hyphenation: meg‧egye‧zés

Noun

megegyezés (plural megegyezések)

  1. verbal noun of megegyezik: agreement, contract, settlement, deal
    Synonym: egyezmény
  2. entente (between countries)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megegyezés megegyezések
accusative megegyezést megegyezéseket
dative megegyezésnek megegyezéseknek
instrumental megegyezéssel megegyezésekkel
causal-final megegyezésért megegyezésekért
translative megegyezéssé megegyezésekké
terminative megegyezésig megegyezésekig
essive-formal megegyezésként megegyezésekként
essive-modal
inessive megegyezésben megegyezésekben
superessive megegyezésen megegyezéseken
adessive megegyezésnél megegyezéseknél
illative megegyezésbe megegyezésekbe
sublative megegyezésre megegyezésekre
allative megegyezéshez megegyezésekhez
elative megegyezésből megegyezésekből
delative megegyezésről megegyezésekről
ablative megegyezéstől megegyezésektől
non-attributive
possessive - singular
megegyezésé megegyezéseké
non-attributive
possessive - plural
megegyezéséi megegyezésekéi
Possessive forms of megegyezés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megegyezésem megegyezéseim
2nd person sing. megegyezésed megegyezéseid
3rd person sing. megegyezése megegyezései
1st person plural megegyezésünk megegyezéseink
2nd person plural megegyezésetek megegyezéseitek
3rd person plural megegyezésük megegyezéseik

Further reading

  • megegyezés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.