maradvány

Hungarian

Etymology

marad + -vány

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɒrɒdvaːɲ]
  • Hyphenation: ma‧rad‧vány

Noun

maradvány (plural maradványok)

  1. residue

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative maradvány maradványok
accusative maradványt maradványokat
dative maradványnak maradványoknak
instrumental maradvánnyal maradványokkal
causal-final maradványért maradványokért
translative maradvánnyá maradványokká
terminative maradványig maradványokig
essive-formal maradványként maradványokként
essive-modal
inessive maradványban maradványokban
superessive maradványon maradványokon
adessive maradványnál maradványoknál
illative maradványba maradványokba
sublative maradványra maradványokra
allative maradványhoz maradványokhoz
elative maradványból maradványokból
delative maradványról maradványokról
ablative maradványtól maradványoktól
non-attributive
possessive - singular
maradványé maradványoké
non-attributive
possessive - plural
maradványéi maradványokéi
Possessive forms of maradvány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. maradványom maradványaim
2nd person sing. maradványod maradványaid
3rd person sing. maradványa maradványai
1st person plural maradványunk maradványaink
2nd person plural maradványotok maradványaitok
3rd person plural maradványuk maradványaik

Further reading

  • maradvány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.