méhecske

Hungarian

Etymology

méh (bee) + -ecske (diminutive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmeːɦɛt͡ʃkɛ]
  • Rhymes: -ɛt͡ʃkɛ
  • Hyphenation: mé‧hecs‧ke
  • Rhymes: -kɛ

Noun

méhecske (plural méhecskék)

  1. (childish) little bee

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative méhecske méhecskék
accusative méhecskét méhecskéket
dative méhecskének méhecskéknek
instrumental méhecskével méhecskékkel
causal-final méhecskéért méhecskékért
translative méhecskévé méhecskékké
terminative méhecskéig méhecskékig
essive-formal méhecskeként méhecskékként
essive-modal
inessive méhecskében méhecskékben
superessive méhecskén méhecskéken
adessive méhecskénél méhecskéknél
illative méhecskébe méhecskékbe
sublative méhecskére méhecskékre
allative méhecskéhez méhecskékhez
elative méhecskéből méhecskékből
delative méhecskéről méhecskékről
ablative méhecskétől méhecskéktől
non-attributive
possessive - singular
méhecskéé méhecskéké
non-attributive
possessive - plural
méhecskééi méhecskékéi
Possessive forms of méhecske
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. méhecském méhecskéim
2nd person sing. méhecskéd méhecskéid
3rd person sing. méhecskéje méhecskéi
1st person plural méhecskénk méhecskéink
2nd person plural méhecskétek méhecskéitek
3rd person plural méhecskéjük méhecskéik

Further reading

  • méhecske in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.