kiment

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkimɛnt]
  • Hyphenation: ki‧ment
  • Rhymes: -ɛnt

Etymology 1

ki- + ment

Verb

kiment

  1. (transitive) to rescue, save, extricate, liberate, salvage
    • 2019, Gábor Vida, Ahol az ő lelke, 2nd edition, Budapest: Magvető, →ISBN, page 18:
      1914. március 10-én indul Fiuméból a Carpathia nevű gőzös, amely a világ leghíresebb gőzhajója, mióta kimentette a Titanic túlélőit a fagyos Atlanti-óceánból. Drágább is a jegy, mint a többi hajóra, de Werner Sándor a pénzt most az egyszer nem sajnálja.
      (please add an English translation of this quotation)
  2. (transitive) to excuse, exculpate
Conjugation
Derived terms
  • kimentés
  • kimenthetetlen
  • kimenthető

Etymology 2

From the verb kimegy + -t.

Verb

kiment

  1. third-person singular indicative past indefinite of kimegy

Participle

kiment

  1. past participle of kimegy
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kiment kimentek
accusative kimentet kimenteket
dative kimentnek kimenteknek
instrumental kimenttel kimentekkel
causal-final kimentért kimentekért
translative kimentté kimentekké
terminative kimentig kimentekig
essive-formal kimentként kimentekként
essive-modal
inessive kimentben kimentekben
superessive kimenten kimenteken
adessive kimentnél kimenteknél
illative kimentbe kimentekbe
sublative kimentre kimentekre
allative kimenthez kimentekhez
elative kimentből kimentekből
delative kimentről kimentekről
ablative kimenttől kimentektől
non-attributive
possessive - singular
kimenté kimenteké
non-attributive
possessive - plural
kimentéi kimentekéi

Further reading

  • (to rescue): kiment in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.