kedvű

Hungarian

Etymology

kedv (mood, temper, disposition) + (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkɛdvyː]
  • Hyphenation: ked‧vű
  • Rhymes: -vyː

Adjective

kedvű (comparative kedvűbb, superlative legkedvűbb)

  1. having a specified mood/temper/frame of mind, -spirited, -ful (can be either positive or negative)
    A szomszéd két játékos kedvű kiskutyával tért haza.The neighbor arrived home with two playful puppies.

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative kedvű kedvűek
accusative kedvűt kedvűeket
dative kedvűnek kedvűeknek
instrumental kedvűvel kedvűekkel
causal-final kedvűért kedvűekért
translative kedvűvé kedvűekké
terminative kedvűig kedvűekig
essive-formal kedvűként kedvűekként
essive-modal
inessive kedvűben kedvűekben
superessive kedvűn kedvűeken
adessive kedvűnél kedvűeknél
illative kedvűbe kedvűekbe
sublative kedvűre kedvűekre
allative kedvűhöz kedvűekhez
elative kedvűből kedvűekből
delative kedvűről kedvűekről
ablative kedvűtől kedvűektől
non-attributive
possessive - singular
kedvűé kedvűeké
non-attributive
possessive - plural
kedvűéi kedvűekéi

Derived terms

See also

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.