karkötő

Hungarian

Etymology

kar + kötő

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkɒrkøtøː]
  • Hyphenation: kar‧kö‧tő
  • Rhymes: -tøː

Noun

karkötő (plural karkötők)

  1. bracelet, armlet
    Synonym: karperec

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative karkötő karkötők
accusative karkötőt karkötőket
dative karkötőnek karkötőknek
instrumental karkötővel karkötőkkel
causal-final karkötőért karkötőkért
translative karkötővé karkötőkké
terminative karkötőig karkötőkig
essive-formal karkötőként karkötőkként
essive-modal
inessive karkötőben karkötőkben
superessive karkötőn karkötőkön
adessive karkötőnél karkötőknél
illative karkötőbe karkötőkbe
sublative karkötőre karkötőkre
allative karkötőhöz karkötőkhöz
elative karkötőből karkötőkből
delative karkötőről karkötőkről
ablative karkötőtől karkötőktől
non-attributive
possessive - singular
karkötőé karkötőké
non-attributive
possessive - plural
karkötőéi karkötőkéi
Possessive forms of karkötő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. karkötőm karkötőim
2nd person sing. karkötőd karkötőid
3rd person sing. karkötője karkötői
1st person plural karkötőnk karkötőink
2nd person plural karkötőtök karkötőitek
3rd person plural karkötőjük karkötőik

Further reading

  • karkötő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.