külpolitikai
Hungarian
Etymology
külpolitika (“foreign policy”) + -i (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkylpolitikɒji]
- Hyphenation: kül‧po‧li‧ti‧kai
- Rhymes: -ji
Adjective
külpolitikai (not comparable)
- (of) foreign policy
- a külpolitikai helyzet ― the foreign policy situation
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | külpolitikai | külpolitikaiak |
accusative | külpolitikait | külpolitikaiakat |
dative | külpolitikainak | külpolitikaiaknak |
instrumental | külpolitikaival | külpolitikaiakkal |
causal-final | külpolitikaiért | külpolitikaiakért |
translative | külpolitikaivá | külpolitikaiakká |
terminative | külpolitikaiig | külpolitikaiakig |
essive-formal | külpolitikaiként | külpolitikaiakként |
essive-modal | — | — |
inessive | külpolitikaiban | külpolitikaiakban |
superessive | külpolitikain | külpolitikaiakon |
adessive | külpolitikainál | külpolitikaiaknál |
illative | külpolitikaiba | külpolitikaiakba |
sublative | külpolitikaira | külpolitikaiakra |
allative | külpolitikaihoz | külpolitikaiakhoz |
elative | külpolitikaiból | külpolitikaiakból |
delative | külpolitikairól | külpolitikaiakról |
ablative | külpolitikaitól | külpolitikaiaktól |
non-attributive possessive - singular |
külpolitikaié | külpolitikaiaké |
non-attributive possessive - plural |
külpolitikaiéi | külpolitikaiakéi |
Further reading
- külpolitikai in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.