közös
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøzøʃ]
Audio (file) - Hyphenation: kö‧zös
- Rhymes: -øʃ
Adjective
közös (not generally comparable, comparative közösebb, superlative legközösebb)
Declension
Inflection of közös | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | közös | közösek |
accusative | közöst közöset |
közöseket |
dative | közösnek | közöseknek |
instrumental | közössel | közösekkel |
causal-final | közösért | közösekért |
translative | közössé | közösekké |
terminative | közösig | közösekig |
essive-formal | közösként | közösekként |
essive-modal | — | — |
inessive | közösben | közösekben |
superessive | közösön | közöseken |
adessive | közösnél | közöseknél |
illative | közösbe | közösekbe |
sublative | közösre | közösekre |
allative | közöshöz | közösekhez |
elative | közösből | közösekből |
delative | közösről | közösekről |
ablative | közöstől | közösektől |
non-attributive possessive - singular |
közösé | közöseké |
non-attributive possessive - plural |
közöséi | közösekéi |
Derived terms
Expressions
- közös eset
- közös képviselő
- közös képzés
- közös költség
- közös megegyezéssel
- közös nevező
- közös osztó → legnagyobb közös osztó
- közös szemmozgató ideg
- közös többszörös → legkisebb közös többszörös
- közös tulajdon
- közös üzemeltetésű járat
- közös vállalat
Noun
közös (usually uncountable, plural közösök)
- (historical, between 1945 and 1989 in Hungary) cooperative (farmers’ agricultural cooperative farm)
- Synonyms: termelőszövetkezet, téesz
- common/public property (something that is owned jointly)
Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | közös | közösök |
accusative | közöst | közösöket |
dative | közösnek | közösöknek |
instrumental | közössel | közösökkel |
causal-final | közösért | közösökért |
translative | közössé | közösökké |
terminative | közösig | közösökig |
essive-formal | közösként | közösökként |
essive-modal | — | — |
inessive | közösben | közösökben |
superessive | közösön | közösökön |
adessive | közösnél | közösöknél |
illative | közösbe | közösökbe |
sublative | közösre | közösökre |
allative | közöshöz | közösökhöz |
elative | közösből | közösökből |
delative | közösről | közösökről |
ablative | közöstől | közösöktől |
non-attributive possessive - singular |
közösé | közösöké |
non-attributive possessive - plural |
közöséi | közösökéi |
Possessive forms of közös | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | közösöm | közöseim |
2nd person sing. | közösöd | közöseid |
3rd person sing. | közöse | közösei |
1st person plural | közösünk | közöseink |
2nd person plural | közösötök | közöseitek |
3rd person plural | közösük | közöseik |
Further reading
- közös in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.