kényelmes

Hungarian

Etymology

kényelem + -es

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkeːɲɛlmɛʃ]
  • Hyphenation: ké‧nyel‧mes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

kényelmes (comparative kényelmesebb, superlative legkényelmesebb)

  1. comfortable
    Antonym: kényelmetlen
  2. convenient

Declension

Inflection of kényelmes
singular plural
nominative kényelmes kényelmesek
accusative kényelmeset
kényelmest
kényelmeseket
dative kényelmesnek kényelmeseknek
instrumental kényelmessel kényelmesekkel
causal-final kényelmesért kényelmesekért
translative kényelmessé kényelmesekké
terminative kényelmesig kényelmesekig
essive-formal kényelmesként kényelmesekként
essive-modal
inessive kényelmesben kényelmesekben
superessive kényelmesen kényelmeseken
adessive kényelmesnél kényelmeseknél
illative kényelmesbe kényelmesekbe
sublative kényelmesre kényelmesekre
allative kényelmeshez kényelmesekhez
elative kényelmesből kényelmesekből
delative kényelmesről kényelmesekről
ablative kényelmestől kényelmesektől
non-attributive
possessive - singular
kényelmesé kényelmeseké
non-attributive
possessive - plural
kényelmeséi kényelmesekéi

Derived terms

See also

Further reading

  • kényelmes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.