káosz
Hungarian
Etymology
From the Ancient Greek χάος (kháos, “abyss”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkaːos]
- Hyphenation: ká‧osz
- Rhymes: -os
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | káosz | káoszok |
accusative | káoszt | káoszokat |
dative | káosznak | káoszoknak |
instrumental | káosszal | káoszokkal |
causal-final | káoszért | káoszokért |
translative | káosszá | káoszokká |
terminative | káoszig | káoszokig |
essive-formal | káoszként | káoszokként |
essive-modal | — | — |
inessive | káoszban | káoszokban |
superessive | káoszon | káoszokon |
adessive | káosznál | káoszoknál |
illative | káoszba | káoszokba |
sublative | káoszra | káoszokra |
allative | káoszhoz | káoszokhoz |
elative | káoszból | káoszokból |
delative | káoszról | káoszokról |
ablative | káosztól | káoszoktól |
non-attributive possessive - singular |
káoszé | káoszoké |
non-attributive possessive - plural |
káoszéi | káoszokéi |
Possessive forms of káosz | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | káoszom | káoszaim |
2nd person sing. | káoszod | káoszaid |
3rd person sing. | káosza | káoszai |
1st person plural | káoszunk | káoszaink |
2nd person plural | káoszotok | káoszaitok |
3rd person plural | káoszuk | káoszaik |
Further reading
- káosz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.