intézmény

Hungarian

Etymology

intéz + -mény

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈinteːzmeːɲ]
  • (file)
  • Hyphenation: in‧téz‧mény

Noun

intézmény (plural intézmények)

  1. institution, establishment

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative intézmény intézmények
accusative intézményt intézményeket
dative intézménynek intézményeknek
instrumental intézménnyel intézményekkel
causal-final intézményért intézményekért
translative intézménnyé intézményekké
terminative intézményig intézményekig
essive-formal intézményként intézményekként
essive-modal
inessive intézményben intézményekben
superessive intézményen intézményeken
adessive intézménynél intézményeknél
illative intézménybe intézményekbe
sublative intézményre intézményekre
allative intézményhez intézményekhez
elative intézményből intézményekből
delative intézményről intézményekről
ablative intézménytől intézményektől
non-attributive
possessive - singular
intézményé intézményeké
non-attributive
possessive - plural
intézményéi intézményekéi
Possessive forms of intézmény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. intézményem intézményeim
2nd person sing. intézményed intézményeid
3rd person sing. intézménye intézményei
1st person plural intézményünk intézményeink
2nd person plural intézményetek intézményeitek
3rd person plural intézményük intézményeik

Derived terms

Compound words

Further reading

  • intézmény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.