hiba
See also: hibă
Blagar
References
- Marian Klamer, The Alor-Pantar languages: History and Typology (2017), p. 132
Hungarian
Etymology
Borrowed from a Slavic language, from Proto-Slavic *xyba. Compare Slovak chyba, Old Czech chyba.[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhibɒ]
Audio (file) - Hyphenation: hi‧ba
- Rhymes: -bɒ
Noun
hiba (plural hibák)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | hiba | hibák |
accusative | hibát | hibákat |
dative | hibának | hibáknak |
instrumental | hibával | hibákkal |
causal-final | hibáért | hibákért |
translative | hibává | hibákká |
terminative | hibáig | hibákig |
essive-formal | hibaként | hibákként |
essive-modal | hibául | — |
inessive | hibában | hibákban |
superessive | hibán | hibákon |
adessive | hibánál | hibáknál |
illative | hibába | hibákba |
sublative | hibára | hibákra |
allative | hibához | hibákhoz |
elative | hibából | hibákból |
delative | hibáról | hibákról |
ablative | hibától | hibáktól |
non-attributive possessive - singular |
hibáé | hibáké |
non-attributive possessive - plural |
hibáéi | hibákéi |
Possessive forms of hiba | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | hibám | hibáim |
2nd person sing. | hibád | hibáid |
3rd person sing. | hibája | hibái |
1st person plural | hibánk | hibáink |
2nd person plural | hibátok | hibáitok |
3rd person plural | hibájuk | hibáik |
Derived terms
Compound words with this term at the beginning
- hibabejelentés
- hibaelhárítás
- hibaellenőrzés
- hibaforrás
- hibahatár
- hibajegyzék
- hibakeresés
- hibakereső
- hibapont
- hibaszázalék
- hibatűrés
- hibaüzenet
Compound words with this term at the end
- beszédhiba
- íráshiba
- jellemhiba
- laphiba
- lépéshiba
- műhiba
- nyomdahiba
- sajtóhiba
- stílushiba
- szarvashiba
- szépséghiba
Expressions
- hiba van a kréta körül
- kiküszöböli a hibát
- nincsen ember hiba nélkül
- öreg hiba
References
- hiba in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
- hiba in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
Further reading
- hiba in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Ladino
Etymology
Borrowed from Moroccan Arabic هيبة (hība, hayba), from Arabic هَيْبَة (hayba).
Pronunciation
- IPA(key): /ˈhi.ba/.
Romanian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhiba]
Slovene
Etymology
Inherited from Proto-Slavic *xyba.
Pronunciation
- IPA(key): /xìːba/
Inflection
Feminine, a-stem | |||
---|---|---|---|
nom. sing. | híba | ||
gen. sing. | híbe | ||
singular | dual | plural | |
nominative (imenovȃlnik) |
híba | híbi | híbe |
genitive (rodȋlnik) |
híbe | híb | híb |
dative (dajȃlnik) |
híbi | híbama | híbam |
accusative (tožȋlnik) |
híbo | híbi | híbe |
locative (mẹ̑stnik) |
híbi | híbah | híbah |
instrumental (orọ̑dnik) |
híbo | híbama | híbami |
Further reading
- “hiba”, in Slovarji Inštituta za slovenski jezik Frana Ramovša ZRC SAZU, portal Fran
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.