húsvét

Hungarian

FWOTD – 4 April 2021

Etymology

From hús (meat) + vét (taking), from vesz (to take) + -t (noun-forming suffix). The origin of the meaning is that meat could be consumed only after Lent, starting at Easter. The evolution of the Hungarian word may have been influenced by Southern Slavic words, compare Serbo-Croatian Vuzem.[1][2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhuːʃveːt]
  • (file)
  • Hyphenation: hús‧vét
  • Rhymes: -eːt

Noun

húsvét (plural húsvétok)

  1. Easter
    • 1978, Tivadar Petercsák, Hegyköz (A region in Northern Hungary), page 95:
      A nagyböjt 7 hétig, farsang végétől húsvétig tart, s ez alatt a katolikusok szerda és pénteki napokon húst, zsírt nem fogyasztottak, csak olajjal és vajjal főztek.
      Lent lasts for seven weeks, from the end of the carnival until Easter, and during this time the Catholics did not consume meat and lard on Wednesdays and Fridays, they cooked only with oil and butter.

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative húsvét húsvétok
accusative húsvétot húsvétokat
dative húsvétnak húsvétoknak
instrumental húsvéttal húsvétokkal
causal-final húsvétért húsvétokért
translative húsvéttá húsvétokká
terminative húsvétig húsvétokig
essive-formal húsvétként húsvétokként
essive-modal
inessive húsvétban húsvétokban
superessive húsvéton húsvétokon
adessive húsvétnál húsvétoknál
illative húsvétba húsvétokba
sublative húsvétra húsvétokra
allative húsvéthoz húsvétokhoz
elative húsvétból húsvétokból
delative húsvétról húsvétokról
ablative húsvéttól húsvétoktól
non-attributive
possessive - singular
húsvété húsvétoké
non-attributive
possessive - plural
húsvétéi húsvétokéi
Possessive forms of húsvét
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. húsvétom húsvétjaim
2nd person sing. húsvétod húsvétjaid
3rd person sing. húsvétja húsvétjai
1st person plural húsvétunk húsvétjaink
2nd person plural húsvétotok húsvétjaitok
3rd person plural húsvétjuk húsvétjaik

Derived terms

Compound words

References

  1. húsvét in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. húsvét in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading

  • húsvét in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.