győz

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɟøːz]
  • Audio(file)
  • Rhymes: -øːz

Verb

győz

  1. (intransitive) to win (especially in serious matters, whether war or competitive sports)
    Synonym: (in a game) nyer
  2. (transitive, chiefly in the negative) to cope with, to be able to (do something satisfactorily)
    Synonym: megbirkózik
    nem győzi a sok munkát ― to be unable to cope with the amount of work
    Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire sajnálom. ― I cannot stress enough how sorry I am.

Conjugation
conjugation of győz
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. győzök győzöl győz győzünk győztök győznek
Def. győzöm győzöd győzi győzzük győzitek győzik
2nd-p. o. győzlek ―
Past Indef. győztem győztél győzött győztünk győztetek győztek
Def. győztem győzted győzte győztük győztétek győzték
2nd-p. o. győztelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. győzni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. győzék győzél győze győzénk győzétek győzének
Def. győzém győzéd győzé győzénk győzétek győzék
2nd-p. o. győzélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. győz vala, győzött vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. győzendek győzendesz győzend győzendünk győzendetek győzendenek
Def. győzendem győzended győzendi győzendjük győzenditek győzendik
2nd-p. o. győzendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. győznék győznél győzne győznénk győznétek győznének
Def. győzném győznéd győzné győznénk
(or győznők)		 győznétek győznék
2nd-p. o. győznélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. győzött volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. győzzek győzz or
győzzél		 győzzön győzzünk győzzetek győzzenek
Def. győzzem győzd or
győzzed		 győzze győzzük győzzétek győzzék
2nd-p. o. győzzelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. győzött légyen
Infinitive győzni győznöm győznöd győznie győznünk győznötök győzniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
győzés győző győzött győzendő győzve (győzvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of győz
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. győzhetek győzhetsz győzhet győzhetünk győzhettek győzhetnek
Def. győzhetem győzheted győzheti győzhetjük győzhetitek győzhetik
2nd-p. o. győzhetlek ―
Past Indef. győzhettem győzhettél győzhetett győzhettünk győzhettetek győzhettek
Def. győzhettem győzhetted győzhette győzhettük győzhettétek győzhették
2nd-p. o. győzhettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. győzheték győzhetél győzhete győzheténk győzhetétek győzhetének
Def. győzhetém győzhetéd győzheté győzheténk győzhetétek győzheték
2nd-p. o. győzhetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. győzhet vala, győzhetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. győzhetendek
or győzandhatok 		győzhetendesz
or győzandhatsz		 győzhetend
or győzandhat		 győzhetendünk
or győzandhatunk		 győzhetendetek
or győzandhattok		 győzhetendenek
or győzandhatnak
Def. győzhetendem
or győzandhatom		 győzhetended
or győzandhatod		 győzhetendi
or győzandhatja		 győzhetendjük
or győzandhatjuk 		győzhetenditek
or győzandhatjátok		 győzhetendik
or győzandhatják
2nd-p. o. győzhetendelek
or győzandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. győzhetnék győzhetnél győzhetne győzhetnénk győzhetnétek győzhetnének
Def. győzhetném győzhetnéd győzhetné győzhetnénk
(or győzhetnők)		 győzhetnétek győzhetnék
2nd-p. o. győzhetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. győzhetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. győzhessek győzhess or
győzhessél		 győzhessen győzhessünk győzhessetek győzhessenek
Def. győzhessem győzhesd or
győzhessed		 győzhesse győzhessük győzhessétek győzhessék
2nd-p. o. győzhesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. győzhetett légyen
Inf. (győzhetni) (győzhetnem) (győzhetned) (győzhetnie) (győzhetnünk) (győzhetnetek) (győzhetniük)
Positive adjective győzhető Neg. adj. győzhetetlen Adv. part. (győzhetve / győzhetvén)

Derived terms

(With verbal prefixes):

References
  1. győz in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • győz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.